Sok autós abban a hitben él, hogy ha van kötelező biztosítása, akkor minden közlekedési kár esetén számíthat a térítésre. Ez sajnos nem mindig igaz. Cikkünkben segítünk megérteni, mikor utasíthatja el a biztosító a kártérítési igényt, és hogyan kerülheti el a leggyakoribb hibákat a KGFB kárügyintézés során.
Mikor nem jelent teljes körű megoldást a kötelező biztosítás?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) célja az, hogy a közúti közlekedési balesetben vétlen fél ne maradjon kártérítés nélkül. A biztosító a károkozó helyett fizeti meg a kárt, de csak akkor, ha a körülmények megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. A 2009. évi LXII. törvény részletesen meghatározza, milyen feltételekkel és milyen esetekben kötelezhető a biztosító térítésre. A törvény ugyanakkor számos kivételt is tartalmaz, amelyekről gyakran megfeledkeznek a járműtulajdonosok.
- A saját autóban keletkezett kár miért nem a KGFB-re tartozik?
Ez az egyik legalapvetőbb tévhit, amely rengeteg félreértéshez vezet a KGFB kárügyintézés során. A biztosító kizárólag a másik félnek okozott károkért áll helyt. A saját járművében keletkezett sérülések – legyen szó karosszériáról, világításról vagy műszaki berendezésekről – nem tartoznak a kötelező biztosítás hatálya alá. Ezekre csak egy külön megkötött casco biztosítás nyújthat fedezetet. A KGFB nem fizet azokért az értéktárgyakért sem, amelyek a károkozó gépjárműben voltak, kivéve, ha személyes használati tárgyról van szó, például mobiltelefonról vagy táskáról. Nagy értékű elektronikai eszközök, szerszámok vagy munkavégzéshez használt felszerelések esetén a kárt a tulajdonosnak kell viselnie.
- Miért nem él a biztosítás minden körülmények között?
Nem elég, hogy rendelkezik biztosítással, annak érvényben is kell lennie. Ha a járműre vonatkozó kötelező biztosítás díját nem fizette be időben, vagy az adott időpontban a gépkocsit kivonták a forgalomból, akkor a biztosító mentesül a térítési kötelezettség alól. Fontos továbbá, hogy a biztosító csak a közúti közlekedés során bekövetkezett balesetekre nyújt fedezetet. Ha például munkagép üzemmódban – szántás közben vagy ipari területen – történik a baleset, vagy versenyzés, edzés közben következik be a káresemény, az szintén kizárt a biztosítás hatálya alól.
- Milyen extrém körülmények és vis major esetekben nem fizet a biztosító?
A biztosítók nem térítenek olyan károkat, amelyek háborús cselekmény, zavargás, demonstráció vagy terrorizmus következtében történnek. Ugyanez igaz, ha a balesetet sugárzó, mérgező vagy veszélyes anyagok hatása okozza. Ezek az esetek bár ritkák, de nem zárhatók ki teljesen, különösen nemzetközi közlekedés vagy áruszállítás során. Külön említést érdemelnek azok az esetek is, amikor a kár nem közvetlenül balesetből ered, hanem például környezetszennyezés következtében lép fel. Ilyen lehet például egy olajfolyás, amely a jármű meghibásodásához vezetett, ezekben az esetekben a biztosító általában nem térít.
- Alkohol, kábítószer, gyógyszer: út a kártérítés elutasításához
A biztosítók kizárhatják a térítést, ha a károkozó a baleset idején alkohol vagy más tudatmódosító szer hatása alatt állt. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor az illető erős gyógyszeres kezelés alatt állt, és erről nem tájékoztatta a biztosítót, illetve nem tartotta be az orvosi előírásokat. Baleset vagy káresemény során a rendőrségi jegyzőkönyv és a vérvizsgálat eredménye ilyenkor perdöntő lehet, mert a biztosító ezek alapján dönthet úgy, hogy nem téríti meg a károkozás költségeit. Az így elutasított kárösszegeket sok esetben visszamenőlegesen követelhetik meg a károkozótól.
- Mit tegyen, ha ismeretlen a károkozó?
Előfordulhat, hogy a balesetet okozó fél ismeretlen, például cserbenhagyás esetén. Ilyenkor a Kártalanítási Számla működtetőjéhez kell fordulni. Ez az állami rendszer a személyi sérüléssel járó, ismeretlen elkövető által okozott károk esetén nyújt segítséget. Az eljárás azonban hosszadalmas és alapos dokumentációt igényel. Fontos tudni, hogy amennyiben később sikerül beazonosítani a valódi károkozót, akkor a Kártalanítási Számla visszaköveteli tőle a kifizetett összeget, vagy annak egy részét. Ezért is lényeges a baleseti helyszín pontos rögzítése, fényképek készítése, tanúk adatainak feljegyzése.
- Mit tehet a tudatos autós a biztosítóval való viták elkerüléséért?
A legfontosabb, hogy ismerje a biztosítási szerződését. Ne csak arra figyeljen, mennyi a befizetendő díj, hanem arra is, milyen kizárások, önrészek és visszkereseti lehetőségek szerepelnek benne. Rendszeresen ellenőrizze, hogy a biztosítása rendezett, és ne hagyja lejárni annak fedezetét. Baleset esetén azonnal dokumentálja a helyszínt, és ha lehetősége van rá, kérjen rendőri intézkedést, hiszen ez a későbbi baleseti kárügyintézés során döntő jelentőséggel bírhat. Ha nem biztos a teendőkben, érdemes szakember segítségét kérni, vagy jogvédelmi szolgáltatást igénybe venni.
Miért legyen körültekintő kötelező felelősségbiztosítás megkötésekor?
A kötelező biztosítás alapvető eleme a felelős autóhasználatnak, azonban sokan nincsenek tisztában a korlátaival. Ha pontosan ismeri, mikor fizet – és mikor nem – a biztosító, elkerülheti a kellemetlen meglepetéseket. Egy felelős autótulajdonos nemcsak a kormányt fogja biztos kézzel, hanem a jármű ügyeit is. Ne feledje, a KGFB nem varázseszköz, hanem jogi keret. És mint minden jogi konstrukció, csak akkor védi, ha Ön is ismeri a szabályait. A KGFB baleseti kárügyintézés sikere nemcsak a biztosítón múlik, de az autótulajdonos felkészültségén is.