Összesen 18 gazdasági megállapodást írt alá Magyarország és Kína a két ország csúcstalálkozóján. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: történelmi jelentőségű Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása, és ennek megfelelő eredmények születtek a csúcson.
Ilyen például, hogy megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését, közös kínai–magyar fejlesztésként. Szintén megkezdődik a repülőteret Budapest belvárosával összekötő gyorsvasút előkészítése. Fejlesztik az elektromos autók töltőhálózatát, és megkezdik Európa legnagyobb határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között.
„Nagy lehetőség a számunkra, hogy Kína hajlandó részt venni a magyar gazdaság fejlesztésében és modernizációjában” – mondta Orbán Viktor azután, hogy tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A miniszterelnök a két ország gazdasági kapcsolatairól elmondta: húsz évvel ezelőtt szinte nem lehetett Magyarországon kínai beruházást találni, ám ez gyökeresen megváltozott, hiszen tavaly a legtöbb beruházás már a távol-keleti országból érkezett.
Hozzátette: „Az összes Magyarországra érkezett beruházás háromnegyede érkezett Kínából, és jelen pillanatban 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarország területén.”
Ezek a befektetések magyar emberek tízezreinek adnak munkát.
A kínai–magyar kapcsolatok a közeljövőben tovább gyorsulnak, hiszen a két ország 18 nagyon fontos megállapodást kötött.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezek közül kiemelte például, hogy a kelet–nyugati összeköttetések fejlesztését célzó, kínai Egy övezet, egy út stratégia részeként a két ország olyan listát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek. Ezt a listát most bővítették, aminek alapján megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter így nyilatkozott: „Ezt régen V0 néven említettük, tehát a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének előkészítése most megindul egy közös magyar–kínai fejlesztés keretében. Ugyanígy megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni.”
A miniszter ennek kapcsán emlékeztetett, hogy Magyarországról már hét kínai nagyváros érhető el közvetlenül légi járattal.
Egy újabb közös cél, hogy az ország minél több pontján minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat. A miniszter hozzátette: a jövő az elektromos autózásé, így lehet megóvni a környezetünket.
Szijjártó Péter bejelentette azt is:
megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között. Egy másik, ugyancsak a déli szomszédunkkal kapcsolatos fejlesztés is a tervek között szerepel, méghozzá egy kőolajvezeték megépítése Magyarország és Szerbia között, ami hozzájárulna a két ország, és ezáltal az egész térség energiaellátásának biztonságához.
A Kínával kötött megállapodások között előkelő helyen szerepel a mezőgazdasági export növelése. A külügyminiszter kifejtette: ez azért is fontos, mert Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb kínai exportengedéllyel, az érintett termékek köre pedig a két ország közötti megállapodás nyomán tovább bővül.
A nukleáris energia területére is kiterjesztik az együttműködést, amely új dimenziót hozhat a kétoldalú kapcsolatokba – hívta fel a figyelmet a miniszter, és hozzátette: „Most abban állapodtunk meg a kínaiakkal, a kínai kormánnyal, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítünk együttműködési programot, annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás a legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképpen tudja alkalmazni.”
Miközben a két ország vezetői tárgyaltak, különböző megállapodások születtek a magyar és kínai intézmények és vállalatok között. Így például a Pénzügyminisztérium kereskedelmi együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, ami a digitális kereskedelemet, ezzel együtt a versenyképességünket erősíti. A tárca közleménye szerint a megállapodás elősegíti a jogszabályok eredményes betartatását, bővíti a kereskedelmi kapcsolatokat, támogatja a technológiai fejlődést és eredményesebbé teszi a fogyasztóvédelmet is.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig az akkumulátoripar fejlesztési lehetőségeiről egyeztetett a kínai NIO vállalattal és a Széchenyi István Egyetemmel. A miniszter azt mondta: hazánk célja, hogy tovább erősítse a gazdaság találkozási pont szerepét, azaz Magyarországon kapcsolódjon össze a keleti és nyugati tőke.
